Atlantisz: Ketté váltak a lelkek. Azon kívül, hogy bűntudatom volt, hogy nem tudtuk megmenteni Atlantiszt, azt éreztem mások is hibáztatnak. Amikor a másik felemmel beszéltem, azt éreztem ő is hibáztat.Elmondtam neki hogy, jobb így, neki kényelmes voltam, és hogy ennek örülök. Szerintem minden következő inkarnációm során őt kerestem, ezért menekültem érzések elől. Benne akkor e olyan nyomot hagyott, hogy tett önmagáért, én meg minden életben a sebeimet nyalogattam, és menekültem.Ebben az életben is mondtam neki, én tettem többet, és neki kényelmes voltam,és jobb így. Nyalogattam sebeimet, de most ösztönzőleg hatott rám.Felülírtam meditációban, hogy szeretném ha velem maradna, egy lélek 2 testben, és elmondtam, hogy Én Te vagyok. Fogtuk egymás kezét, egymás szemébe néztünk mélyen. Most éjjel álmodtam, vele, semmire sem emlékszem, de arra igen, hogy mikor felébredtem, tudtam, gyógyítás volt.
Most értettem meg amikor kettéváltunk tapasztalni, neki fájt amit mondtam, ezért fejlődött. Aztán most utolkelett érjem, Ki tudja hány életet várt rám..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése