2011. november 18., péntek

Inkarnációk

Lelkünk mikor kettévált megbántottalak
Azt mondtam, jobb is ha így marad.
Szavaim sértettek téged
Nálad ezzel fejlődött a lélek.
Az enyém bűntudattal volt teli
Hogy az érzést nem érdemli.
Majd sok életet vártál rám
Hátha ébredezek talán
Mindig mellettem voltál
Ha kellett értem imádkoztál.
Egyik életünkben bezártad szívedet
Szívedbe zártad fejlettségedet.
Ebben az életben fájdalmat okoztál
Hogy induljak fejlődjek már. 
Ikerlétet most én kerestem
Csodálkoztam miért nem értesz
Miért tiltod le magadban ezeket a dolgokat.
Oldások után jött az ébredés
Éreztem fejlettebb vagy mint én.
De hol a tudásod kérdezem
Rájöttem elzártad hitem próbára tedd.
Kitartok e mellette amiben hiszek.
Segítséget kértem mutassák hol a zár
Hová tegyem a kulcsot mi téged elzár?
Megtaláltam a rozsdás régi zárat a szívednél
Kinyitottam hogy te is ébredjél
Mi a mese vége még nem tudom
Vagyis igen, de még nem mondhatom

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése