Egész életem azzal telt, hogy bizonyítsak, szerethető vagyok.
Olyan kapcsolataim voltak, amik karmikusak, és tőlem még azzal bevállalva, hogy nem kapok elég szeretetet.
Nem volt egyensúlyban az adok- kapok. Valamelyik mindig kevesebb volt.
2 házasságom dettó olyan rosszul végződött.
Akartam az ikerlelkem, mert tudtam, ő az akitől nem kell kérjek, ad magától.
Megkaptam. Menekültem előle. Rájöttem, menekülök a férfiak elől.
Reinkarnációk sorozata kezdődött.
Rájöttem, ő a másik felem. Megtapasztaltam a csodákat, imádott, és imádtam.
Beszélni sem kellett, mert tudtuk mit gondol a másik.
Minden nap azzal keltem, hogy le kell lépjek. Le kell lépjek attól akit a világon a legjobban szerettem.
Magyarázatot mindig találtam, de ma már tudom, az életkarmám az volt, hogy nem kapok elég szeretetet hiába vágyok rá.
Éreztem sorsszerű amit teszek. Kaptam a jeleket.
Szenvedtem, megjártam mélységeket, amik előre vittek. A legnagyobb szenvedés közepén, ha megkérdeztem, megtennéd még egyszer? A válaszom az volt:IGEN.
Kerestem az okát miért.
Most összeállt a kép. Kértem megkaptam, de nem ezt vállaltam. Ezért érezte a lelkem, hogy muszáj.
Karmaoldáson ez feljött. Letettem ezt a karmát.
Igen, ahogy ő mondta, mindig látta rajtam szeretetre vágyok.
Én egyszer mondtam neki,( most esik le) soha senkitől nem könyörgök szeretetért.
Ha nem adják nem kell.
Most rájöttem, a magam korlátja voltam, mivel tőle megkaptam, és nem érdemlem meg azt éreztem, ezért léptem le, és tudom, hogy azért, hogy feloldjam ezt a nehéz karmát. S ha önként adják, el tudjam viselni, és kapjam meg a szeretetet.
Még azt is mondta, ha sikerül lelépnem, akkor újból meghódít. Ne felejtsem el egyszer már sikerült! :)
Tedd meg kérlek Igazi :) Már tudom, hogy megérdemlem, megérdemled.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése